Fahéj

A fahéjat világszerte évezredek óta használják. Az ételízesítés mellett fontos gyógyító szernek is számít: a középkorban például a krónikus köhögés és az ízületi gyulladás ellenszerének tartották ezt a drága fűszert. A fahéj egészségünkre gyakorolt kedvező hatásait az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás is bizonyította – lássuk, miért érdemes minden nap beilleszteni a fahéjat az étrendünkbe!

Kóstoltad már a fahájas mézünket?

A legtöbb tanulmány a fahéj vércukorszint-szabályozó hatásaival foglalkozott: ha például magas szénhidráttartalmú ételbe fahéjat teszünk, azzal segíthetünk “kiegyensúlyozni” azokat a hatásokat, melyeket a cukros étel okoz a szervezetünkben. Vagyis, ha a szénhidrátdús ételt fahéjjal együtt esszük, akkor az nem okoz olyan hirtelen emelkedést a vércukorszintben, így hirtelen csökkenést sem (így nem is leszünk olyan hamar farkaséhesek).

A vérzsírokra is kedvezően hat a fahéj: ha a zsírdús ételeket fahéjjal egészítjük ki, akkor nem figyelhető meg a vér trigliceridszintjének emelkedése, ez pedig a károsodást okozó plakkok kialakulásának csökkenését jelenti.

Az agyműködésnek is nagyon jót tesz, képes stimulálni a gondolkodást és a kognitív képességeket, javítja a memóriát, a szem-kéz koordinációt, emellett pedig az agysejtek mikroszkopikus sérüléseinek gyógyulását is felgyorsítja.
Baktérium- és gombaölő hatásai is vannak.Rendszeres fogyasztásával ugyanis elpusztíthatjuk azokat a kórokozókat, melyek többek között az ínygyulladásért, a kellemetlen szájszagért vagy éppen a fogszuvasodásért felelősek.

Kurkuma

Kurkuma

Az indiai gyógyászatban elsősorban emésztésre ható és vértisztító, fiatalító szer, de mondhatni univerzális gyógyszer; adják láz, fertőzések, ízületi panaszok és májbetegségek ellen, zsíros ételek utáni teltségérzetre, gyomorégésre, felfúvódásra, bélgörcsökre, méregtelenítésre.

Bizonyos bőrproblémákra kiválóan alkalmazható pakolásként vagy például szappanban.

Rákos betegek számára javasolt a fogyasztása fűszerként vagy kapszulázva.

A kurkumagyökér pépesítésével készült italt alkalmazták skorpió- és pókcsípésre, kígyómarásra. Légzési nehézségeknél kurkuma-főzettel inhaláltak, mézben vagy tisztított vajban, ghíben feloldva köptető és köhögéscsillapító hatású. Az indiai ajurvéda orvoslás számára 6000 éve nem titok, hogy a kurkuma számos betegséget megelőz és gyógyít, és ennek nyomait írásos emlékek is őrzik.

Hatóanyaga a kurkumin, a sárga demetoxi-kurkumin és bisdemetoxi-kurkumin polifenol vegyületek, valamint származékaik, a kurkuminoidok állnak. Immár több ezer tudományos vizsgálat és publikáció alapján az ősi tudás igazolódni látszik, mert az anyag a legtöbb sejt biokémiai reakcióinak láncolatában fontos helyeken beavatkozva csodálatos eredményeket hozott.

Frangipáni palánta

Frangipáni

Frangipáni vagy templom fa

(Plumeria rubra)

Gondozási tanácsok:

A Frangipáni fa Közép-Amerika trópusi részeiről származik, ezért fagymentes (min 8-10 C fokos) helyen tartható.

Kedveli a jó vízelvezetésű, laza szerkezetű, de tápanyagban gazdag talajokat. Dézsás növényként érdemes a tőzeg-perlit-érett komposzt (vagy kókuszháncs) 2:1:0,5 arányú keverékében tartani, amelyhez kis mennyiségben tiszta gyöngykavicsot is keverhet.

A pangó víz elkerülése érdekében ne használjon a tartóedényhez alátétet, vagy ne álljon benne víz.

Az öntözővíz lehetőleg lágy legyen. Ez lehet ozmózisos rendszerű vízszűrőből származó, vagy fertőtlenített (pl. forralt) esővíz. A tápanyagot is a vízen keresztül juttassa növénye számára (előírás szerint adagolt magas foszfor tartalmú tápsó — Valagro Plantafol 10:54:10 —, vagy érett komposzt leve).

A Frangipáni teleltetése 10-15 C fokos, nem teljesen sötét helyen, öntözés nélkül lehetséges. Március-május időszakban a növényt heti 1-2 alkalommal öntözze (vagy amikor a földje kiszárad), június-szeptember között naponta, majd az ősz hidegebbre fordulásával hétről hétre csökkentse le a víz mennyiségét, hogy október végére, vagy november elejére a növény – lombhullást követően – visszavonulhasson.

A gazdag virágzáshoz elengedhetetlen a sok fény, amelyhez tavasszal fokozatosan szoktassa növényét, majd nyáron az árnyékmentes szabadban tartás a kívánatos. A virágok fajtára jellemző színe és illata az idősebb (3-4 évnél korosabb) példányoknál alakul ki.

Fontos információ, hogy a növény tejnedve enyhén mérgező és irritáló hatású! Tartsa tőle távol a gyermekeket, illetve ha a bőrre kerül, mossa le vízzel!